kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

A hét tárgya 

MÁJUS 12., 13., 14. PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC (FAGYOSSZENTEK)

Az ókeresztény vértanúkat az erdélyi magyarok fagyosszenteknek nevezték, mert az időjárás ilyenkor rendszerint minden évben hirtelen hidegre fordult. Ezen napok időjárásából az azévi bortermésre következtettek.

Így a hét tárgya: csatlós kancsó

Leltári száma: 2015.08.24 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány

jo01

A csatlós kancsó népi megnevezése a nagy boroskancsónak, melynek kiöntőnyílása formázott és fedett. nagy űrtartalmú, körülbelül 3,5- 4 liter.

Ez a darab vásárlás útján került múzeumunkba, Kallós Zoltán egy kőrösfői régiségekkel kereskedő árustól vette meg. Elmondásából tudjuk, hogy a kancsó Szilágyságból, Zilahról származik. Ez a jellegzetes zöld színéből és a mintázatából is látszik.

jo05

A 20. század elején a gyári termelés visszavetette a hagyományos zilahi kerámia iránti keresletet, így az állam közbeavatkozott, hogy meg tudja menteni. Ennek okán az 1900-as évek elején iparművészeti tanfolyamokat tartottak a fazekasok számára, ahol új technikákat és mintákat, színeket tanultak meg a mesterek. A kerámiák kivirágoztak. Ennek a folyamatnak az eredménye ez a zöld szín is.

jo07

A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Topolyán úgy tartották: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” (Borus 1981: 53). Berettyóújfalui rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” (Sándor M. 1976: 223). Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Zagyvarékason úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok bor lesz (Pócs 1964: 33). A Drávaszögben, Vörösmarton erről regula szól:

jo08

Sok bort hoz a három ác,

Szervác, Pongrác, Bonifác,

Ha felhőt egyiken se látsz!

(Lábadi 1988a: 300)

Ferencszállási mondóka, ugyancsak a szőlővel kapcsolatos:

Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök,

Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljetnek kendtök!

(Bálint S. 1980b: 275)

A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot. (MN VII.)

 

The Object of the week

12th 13th 14th of May

wine jug

This week’s object is related to the Ice Saints and to the folk believs of this period.

jo13

When the wether is nice, and there are no clouds, the wine harvest will be good that year. Therefore the object of the week is a wine jug from Zilah (Zalău, Sălaj county). The cca. 3,5-4 litre jug has the typical color and ornaments of the pottery made in the city of Zilah.

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Május első napjához, a májusfa állítás szokásához kapcsolódunk a hét tárgyával, egy festett, virágozással díszített saroktékával.

Leltári száma: 2015.06.03 Lelőhely:  Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A május elsején állított fákat sokfelé éppen pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

jo01

 Kalotaszeg falvaiban az első világháború előtt szokás volt a zöldellés vagy zöldágazás, május elsejére virradó éjszaka. A zöld ágat minden díszítés nélkül a lányok kapujára vagy kerítésére tűzték. (MN VII.)

Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy Válaszúton is állítottak májusfát elsejére virradóra. Szekérrel mentek a legények a berekbe, többnyire olyan fát választottak, ami virágzik, majd maguk húzták  a szekeret haza. Egész éjjel őrizték a felállított fát, hogy el ne lopják, ha egy lánynak több udvarlója is volt, félő volt, hogy az egyik ellopja a másikét.

jo02

Enyhén stilizált olaszkorsós mintával díszített. A növényi ornamentika alapkompozícióinak a leglényegesebbike is ekkor alakult ki: a stilizált életfa, világfa tulajdonképpen termékenység-szimbólum. Ez a középtengelyre szimmetrikus felépítésű, többnyire 3–5 ágú fa vagy bokor, melyből, miután idővel eredeti vallási tartalmát elveszítette, a későbbi népművészetben is továbböröklődő virágtővé alakult.

jo03

A téka tárolóbútor, kis faliszekrény. Tároltak benne imádságos és egyéb könyvet, italos és orvosságos edényt, pénzt.

A téka helye korábban rendszerint a szoba főfalán, az ajtóval szemközt volt, különösen a szentsarokban; ennek megfelelően a tégla forma mellett gyakori a sarokba illő, 3 oldalú hasáb alakú, úgynevezett saroktéka. (Nl)

jo04

Ez a darab ajándékként került múzeumunkba, Kallós Zoltán egy barátjától kapta, kopott festésű volt és Kati néni (Gál Katalin, Mákófalva) újrafestette. Mákófalvi festéssel díszített, amit a leginkább a tulipánról ismerünk fel, ugyanis a terített tulipánt csak a mákóiak csinálják.  A téka méreteit tekintve 69 cm magas, 34 cm szélés, mélysége pedig 23 cm.

Object of the week

The object of the week is a decorated wall cabinet, which was placed in the corner of the room. It was redecorated by Gál Katalin from Mákófalva (Macău, Cluj county) with tulip ornaments and stylized tree of life. This links the object of the week to the tradition of the maypole installation. The maypole was set up by the boys as a present for the beloved girl.

 jo05

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Ezen a héten  Kallós Zoltán fotói közül választottunk egyet.  Mérai juhbemérés a 70-es években.

Adattári száma: HH_CD_KaZo_FoND_040_FoD_01_03_31_32  Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

HH CD KaZo FoND 040 FoD 01 03 31 32

Múlt héten már említést tettünk arról, hogy Szent György napján vagy annak környékén sok helyen, így Kalotaszegen is megtörténik a tejbemérés.  A bemérést mindig tavasszal, nyomban a közös nyáj megalakítása után – rendszerint május 1-én – az esztenában tömörült gazdák jelenlétében tartották úgy, hogy ki-ki megfejte (ellenőrzés mellett) a saját juhait, és a kifejt tejet kupával (1,20 l) megmérték, melyet azután a közös cseberbe öntöttek. (NL)

Az április végi, május eleji tejbemérés ideje - akár a juhok első tavaszi kihajtása - olyan időszaka az évnek, amikor termékenységvarázsló rítusokat, a természet befolyásolását is lehet gyakorolni (zöldággal való csapdosás, maszkos alakoskodás, vízzel való locsolás, szexuális tartalmú játékok). Az egy gazdatársaságba tartozó gazdák a juhaikat vagy közvetlenül a bemérés előtti napon, vagy néhány nappal korábban összeadják és kihajtják a legelőre, és a bemérést megelőző éjszakán kint is éjszakáznak a juhok mellett, hogy a csalásokat megelőzzék, ugyanakkor a szokással kapcsolatos mulatság is megkezdődik, hisz a fogadott zenészek már ekkor a helyszínen vannak. Másnap reggel, délelőtt akár a legelőn, akár a faluban, valakinek az udvarán megkezdődik a tényleges tejbemérés: az egyes gazdák nyilvánosság előtt megfejik a juhaikat, és a fejt tejmennyiséget egy edényben (általában kupában, ahol a kupa egy egész tejet jelent) lemérik (a kisebb tejmennyiségek kifejezésére alkalmazzák a féltejet, fertályt, esetleg a meszelyt és a centist), a mennyiségeket rögzítik, és ez alapján állapítják meg, hogy ki hányszor és milyen sorrendben viheti haza nyáron a tejet.

A tejmérés befejeztével általában mulatság veszi kezdetét (ott, ahol nem a mezőn történik a fejés, már a fejés előtti bevonulásnak ünnepi jelleget adnak), Magyarlónán ekkor gyakorolják a henderikázást, a férfiak és nők ölelkezve történő gurulását, illetve a bemérés utáni napon sor kerül egy zárt körű asszonymulatságra is. ( Forrás: Szabó Á. Töhötöm: Tejbemérés. Transindex Adatbank)

Object of the week

This week we have chosen a picture from the archive of Zoltán Kallós.

The picture shows the custom of the common milking of the sheep in Méra (Mera, Cluj county). In spring, around of Saint George’s Day in the region of Kalotaszeg the farmers organize the common milking event, when all the sheep and they milk yield are measured before the herd goes to the pasture.

To this event are linked many folk beliefs and customs which are believed to increase fertility and wealth. In the nearby Magyarlóna (Luna de Sus, Cluj county) the common milking is followed by the traditional fertility rite, known as „henderikázás”, in which men and women are rolling down together on the ground.

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Április 24. Szent György napja

Szent György napját az egész magyar nyelvterületen a tavasz első igazi napjának tartották, így rengeteg szokás és hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz. De a gazdasági év szempontjából is meghatározó volt, például ezen a napon hajtották ki először az állatokat.

jo04

Ehhez a népszokáshoz kapcsolódunk a hét tárgyával: ostornyél.

Leltári száma: 2015.04.63 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Ennek a tárgynak és múzeumunkba kerülésének különleges története van. Az ostornyél Visából származik, Kallós Zoltán Nagy Dánieltől kapta, aki ezt a különleges családi ereklyét a válaszúti múzeumba szánta. 1965-ben a visai családi ház, Szőllősi István (sz: 1888) háza bontásakor a tető nádfedelébe, az eresz allatti részbe dugva találták ezt a szépen faragott, 1917-ben készített, alkart ábrázoló darabot. A tárgyat aztán Szőllősi Mihály őrizte meg, majd továbbadta vejének. Az évszámot két helyen is ráfaragta a készítője, egyszer a „karperecre” visszafelé, majd az alkaron feltekeredő kigyó feje felé, már számunkra is könnyebben olvashatóan.

jo05

Az ajándékozó elmondásából tudjuk, hogy az ostornyél formájából, a megmunkálásból, a családi beszélgetésekből arra következtettek, hogy a ház tulajdonosának a kézimunkája lehetett, ugyanis ügyes kezű embernek tekintették. Ő drótozta Visában a cserépfazekakat, ezért ragadt rá a „drótos Pista” név.

jo07

Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre, ami aztán  területenként változóan alkalmas volt rontáselhárításra vagy a tejhozam növelésére. Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást.

Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Ezt Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt a Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben.

jo09

Ezen az éjszakán különösen féltek a boszorkányok rontásától. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi füvek) való kimosásával.

Ugyanakkor ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére is, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. (MN VII.)

Object of the week

24th April: St George’s Day

The St George’s Day is the first day of the spring, when the shepherds collect the animals from the farmers and from this day they are staying out with them on the pasture until St. Michael’s Day. To this day are connected and practiced many other folk-beliefs and customs.

jo13

 The object of the week is a whip handle. This handle has a shape of forearm and fist. From the bottom of this forearm a sneak climbs to the top. The object has a special story: it was found in a roofing of Szőllősi Mihály’s house, when they demolished it, and the family preserved it and gave it to the museum.

jo16

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Április 14. Tibor napja

Leltári szám: 2015.08.22 lelőhelye Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

jo01

Farkaslakán úgy vélték,  hogy ezen a napon szólal meg első ízben a kakukk. A helyi étkezési szokások szerint csak ekkor lehetett megkezdeni a füstölt szalonnát, s ekkor kezdődtek el a nehezebb mezei munkák. A sóvidéki gazdák úgy tartották, hogy erre a napra minden évben a rét kizöldül. Képzeteik szerint a zöld fű rendszerint jó szőlőtermést ígért:

jo03

Ha a rét zöld Tiborra,

Számíthatsz a jó borra.

A parajdi pásztorok ilyenkor rendre meglátogatták a juhtartó gazdákat, azokat felköszöntötték, majd utána összegyűjtötték juhaikat a seregbe. (Pozsony Ferenc: Erdélyi népszokások)

Ez alakomból a hét tárgya: bokály.

jo04

Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ez a darab vásárlás útján került múzeumunka és Déváról származik.

A bokály szó az itáliai származású ’kancsó’ értelmű bocal szóból származik. (Néprajzi lexikon)

A bokály eredetileg borosedény volt, díszessége is ezzel magyarázható. Bokályok sora függött mind Kalotaszegen, mind Székelyföldön a szoba sarkában lévő fogasokon, az asztal fölött, a ház legrangosabb helyén. A karcsú formát már a múlt század végén megkedvelték a városiműgyűjtők, és a múzeumi gyűjteményekbe is nagyszámú bokály került.

jo06

A bokály felületét rendszerint több mezőre osztották, középütt keskeny elválasztócsík van, alul-felül pedig ismétlődik a minta. Mintakincsük igen gazdag, kedveltek az állatti (madarak, szarvas) és a növényi motívumok (cserelapi, virágok) is.

Régiesebb színek a díszítésben a sárga, zöld és a sötétbarna. A székely bokályok jellegzetessége, hogy a vörös szín hiányzik diszítésükből. A kék színek megjelenéséből és gyakoriságából pedig az erdélyi magyar fazekasokat ért nyugati hatásokra következtethetünk. (Kresz- Kövér: Magyar népi cserépedények)

jo07

Object of the week

14. April

The day of Tibor

The object of the week is a pear shaped wine jug, called bokály, which was used as a wall decoration in peasant homes. The ornamentation of these kind of jugs is very rich (animals, plants). The yellow, green and brown coloring is archaic, the blue coloring shows western influence in the transylvanian-hungarian pottery. These jugs made in Szeklerland are characteristic because they aren't decorated with red. Ont the day of Tibor is a folk belief: when on this day the grass is green, the wine harvest will be rich.

jo08

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 65 vendég böngészi