kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

A hét tárgya

JÚLIUS 26. ANNA NAPJA

A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Szép idő esetén e napon szedték az ún. annababot. Medvesalján Anna-nap előtt egy héttel kell kiszedni a hagymát, mert akkor tovább eláll. A Drávaszögben is ekkor szedik ki a vöröshagymát. Doroszlón és Topolyán úgy vélik, hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.

jo01

A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap. Szent Annát Szeged környékén Kedd asszonya néven is emlegetik. (MN. VII.)

Anna nap alkalmából egy olyan textíliát választottunk bemutatásra, melyet Gál. J. Anna hímzett. Ezt a ruha felirata is tudatja velünk: „Varta. 1955. be Gál. J. Anna.”

jo03

Leltári száma: 2009.03.44 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Ez a darab vásárlás útján került múzeumunkba, Zsobokról származik. 1 szélből, 56 cm széles és 95 cm hosszú, fodorvászonból készült keresztszemes hímzéssel díszített takaróruha. Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ezt a textilt a kosárra borították, mikor valamilyen élelmet vittek benne, akár beteg asszonyhoz, akár a bálbakészültek.

Érdekessége, hogy a lovas ábrázoláson kívül kívül sok állat megjelenik a díszítésben, így találunk mókust, kutyát, sast és sárkányt is. Két szélét azsúrozással díszítették.

jo04

Object of the week

This fabric was used for covering the food in the basket, when the women took some food for example to a sick woman, or even to the ball. This object is from Zsobok (Jebucu, Cluj County).

jo07

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Ezúttal a hét tárgyaként egy marhabőrből készített pásztortarisznyát ismertetünk.

Leltári száma: 2015.13.08

Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

jo01

Ez a tárgy vásárlás útján került gyűjteményünkbe. Kallós Zoltán egy gyerővásárhelyi asszonytól vásárolta a tarisznyát, kinek elhunyt férje használta, a ma már a kalotaszegi szobánkban megtekinthető bőrtarisznyát. A pásztortarisznya kb. 20x20 cm nagyságú, és 60 cm hosszú bőrszíjjal ellátott. Felülete fém díszítésekkel ellátott, külön figyelmet érdemelnek az I. és II. világháború idejéből származó katona gombok.

jo03

A tarisznya egy-két pánttal vállon vagy háton hordozható kisebb-nagyobb méretű zsák, táska, amelynek számos – vászonból, bőrből, gyapjú szőttesből készített – formai változata ismeretes. Különböző tarisznyák használata megfigyelhető a legtöbb európai népnél, a tárgy mélyen gyökerezik az európai műveltségben. Kifejezésre jut ez a tény a népmesékben, ahol gyakran említik a hős tarisznyáját.

jo05

A bőrtarisznya a magyar nyelvterület legnagyobb részén ismeretes, de a Dunántúl kivételével csak egy-egy foglalkozási réteghez tartozók, főként a pásztorok, a vadászok, csőszök és kerülők használták. A bőrtarisznyát vagyszíjgyártóktól vásárolták, vagy maguk állították elő. Rendszerint használt csizma szárából készítették. A pásztorok „jágeros” bőrtarisznyája különösen díszes kivitelben készült: rézcsattal, bőrsallangokkal, állatalakot, virágot mintázó bőrrátétekkel, rézveretekkel díszítették. Benne tartották a legfontosabb apró használati tárgyakat (acél, kova-tapló, bicska, tükör, fésű, bajuszpedrő) és az elemózsiát, szíjára csatolták a fából faragott, díszes ivókanalat. (MNL)

jo07

Ennek a tarisznyának külön érdekessége, hogy díszítésként világháborús katona gombokkal van kiverve. Ezeken a gombokon felfedezhetjük a Magyar koronát, a Habsburg koronát, a Habsburgok kétfejű sast ábrázoló jelvényét. Valamint találunk virágmotívumos gombot, I. világháború idejéből származó tüzérgombot, sőt olyat is, amelyen a feltüntetett szám a katona ezredszámát jelöli. Egy, pedig a Duna Gőzhajózási Társaság gombja a Monarchia idejéből.

 

Object of the week

The object of the week is a leather bag. It was used by shepherds. This is from Gyerővásárhely (Dumbrava, Cluj County), Kalotaszeg. It’s interesting, because on the bag as a decoration, you can find soldier buttons from the time of the World Wars.

jo12

 

 

A hét tárgya

A hét tárgya

Ehhez a nyári forrósághoz egy hűsítő hét tárgyával készültünk, ami nem más, mint egy korsó. Egyéb elnevezései a csörgős korsó, csecses korsó.

Leltári száma: 2003.11.02 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

jo01

Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ez a darab vásárlás útján került múzeumunkba, az avasi Vámfaluból származik. Ez a darab 28 cm magas, kívülről ólommázas, írókával és ecsettel festett díszítésű. Űrtartalma kb. 3,5 liter. Külön érdekes a fülére rákötött gyapjú fonal jelzés, ami  tulajdonosi megjelölésként működött, mikor szenteltetni vitték a vizet benne.

jo03

A korsó szűk nyakú, öblös vizes edény, ami eredetileg máztalan volt, mert ha a korsó máz nélküli falán a víz állandóan párolog, párolgás közben az edény hőt veszít, s így hűvös marad benne a víz. Régen nem is ment ki senki a határba dolgozni vizeskorsó nélkül. Kint a mezőn hűs helyre tették, fa árnyékában beásták a földbe. A magyar ivóvizes korsó sajátossága, hogy nyakában rostély van, amely megszűri a vizet, belülre pedig kicsi cserépcsörgőt tettek, ez tartja tisztán a belsejét, megakadályozza a vízkő lerakódását. Ha a leány kútra ment, az üres korsó csörgött, hazafelé a telt korsóból csöpögött a víz. Mint a találós kérdés mondja: „Énekelve mén a kútra, oszt sírva jön vissza ...”. Neve ezért csörgős korsó. Fülén kicsi ivónyílás, a csecs van, ezért csecses korsónak is nevezhették. Inni lehetett a fülén lévő csecsből, vagy – a fülét felfelé tartva, – a korsó száját vették szájra a szomjas emberek. Ezt a leggyakoribb az, ha a korsónak a szája és a csöcse mázas, belül pedig sosem. A mezőre való korsó máztalan, de ha búcsújáróhelyről vittek haza „szent viz”-et, azt kisebb mázas korsóba tették, hogy el ne párologjon. A korsót kizárólag ivóvíz tárolására használták. Nagyság szerint megkülönböztetjük a kb. 40 cm magas, 10 liternél nagyobb űrtartalmú nagykorsót; a 25–40 cm magas, 5–6 literes korsót, a 10–25 cm, 1/2–1 liter űrtartalmú kiskorsót. (Kresz Mária-Kövér Mária: Magyar népi cserépedények, Móra Könyvkiadó)

jo07

Vámfalu a felső-tiszai stíluscsoport egyik központja volt. Fazekasai elsősorban a görög katolikus lakosság igényeit elégítették ki. A vámfalui kerámia a 16. sz.-i magyar ólommázas kerámia hagyományait őrizte meg. A díszítés eszköze az íróka. (NL.)

Object of the week

Because of the sunny weather and the heat, the object of the week is a cooling one: pitcher. This object was made in a special way, to keep cool the water in it. When the people went to work on the fields, they take the water in such pitchers. This jug is from Vámfalu, Szatmár County.

jo09

 

Bővebben...

 

A hét tárgya

A hét tárgya

JÚLIUS 2. SARLÓS BOLDOGASSZONY NAPJA

Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának a sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, melyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték.

jo01

A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, amit azután megszenteltettek. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához.

Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének, az elsőnek learatott búzaszálaknak. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal.

Ehhez a naphoz kapcsolódunk a hét tárgyával: hollóházi keménycserép kistányér, búzakévével és sarlóval.

jo02

Leltári száma: 2006.38.07

Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

Ez a darab vásárlás útján került múzeumunkba, a széki szobánk falát díszíti. Átmérője 16,8 cm, formáját tekintve a nagytányérokhoz hasonló. Dísztárgyként használatos keménycserép kistányér. Fenekén a jellegzetes gyári pecsét. Az 1900-as évek elejétől jelen van Erdélyben a hollóházi kerámia, vásári árusoktól vásárolják őket és többnyire a ház díszeként funkcionálnak.

jo03

A keménycserép az agyagból előállítható edények egyik fajtája. Alapanyaga fehérre égethető agyag, amelyhez kvarc, földpát és mészpát járul. Az edényeket többnyire sablonokkal készítik, az ovális és a négyzetes formájú edényeket és domború díszítésű tárgyakat pedig öntés útján. A korábban fajanszot készítő manufaktúrák sorra áttértek a korszerűbbnek és használhatóbbnak bizonyuló keménycserép gyártására. A jómódú polgárok, főurak és főpapok sorra alapították a keménycserép-gyárakat, a legtöbbet a 19. század elején. A parasztság körében népszerűvé vált keménycserép a népi fazekasság megszűnésének egyik tényezője.

jo04

A díszítmények elemei a naturalisztikus virágcsokrok, búzakalászos díszítmények. Színei igen élénkek: fehér alapon a piros szín dominál kevés zölddel, kékkel, feketével. A hollóházi keménycserép-gyár készítményeit a Felvidék, az Alföld, főleg Debrecen környékének parasztsága vásárolta, de szállítottak Erdélybe és külföldre: Galíciába, Szerbiába is Jegyei: Hollóháza felirat, Szakmáry feliratú holló, fenyő, körülötte Hollóháza felirat.(MNL)

jo05

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. Balonyban a gazda a kötözőknek pálinkát, a marokszedőknek fejkendőt adott. Még az 1950-es években, a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol kaszával arattak, nem mulasztották el, hogy az elnököt vagy az igazgatót megkötözzék (MN VII.)

 

Object of the week

Plate with wheatear, wheat sheaf and sickle on it.

July is when the harvest begins. Therefore the object of the week is a plate with cereal ornaments on it.

jo07

 

A hét tárgya

A hét tárgya

JÚNIUS 24. SZENT IVÁN-NAPJA

Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja, az év legrövidebb éjszakája. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt. Ehhez a naphoz kapcsolódunk a gerlepárral díszített férfi inggel.

jo01

A hét tárgya: kalotaszegi román férfi ing

Leltári száma 2009.04.12 Lelőhelye: Kallós Zoltán Alapítvány Múzeuma

jo04

Ez a darab vásárlás útján került múzeumunkba, házaló árusoktól vásárolta Kallós Zoltán. Kiskalota (Călăţele) községből származik és fodorvászonból készült. Az ing bélelt és többféle hímzéstechnikával készült. Kallós Zoltán elmondásából tudjuk, hogy ezeket a színeket (világoskék, sárga, barna) inkább a románság alkalmazta díszítőművészetében, illetve azt is, hogy ilyen színes, cifra ingeket inkább a fiatalság hordott ünnepeken, vasárnapkor.

jo06

Az ilyen típusú ingeket bőgatyával vagy harisnyával viselték, évszaknak megfelelően

A helyi adatok szerint a tűzrevaló zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is lehetett. A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, sőt a tüzet is ők gyújtották meg. Nógrád megyéből ismerünk adatokat, hogy botra szúrt zsúpkévét vittek a lányok és azt gyújtották meg, vagy gallyakból, szalmából gyújtottak tüzet. Máshol a tűzrevaló összeszedése a legények feladata volt. Szent Iván estéjén kocsival mentek végig a falun.

jo07

A tüzet gyakran szabályos négyszög alakúra rakták. A tűz meggyújtásának szertartásos módjai voltak. A Csallóközben, Egyházgellén a máglyára tették az előző évi aratókoszorút, egy leány háromszor körüljárta, vízzel „megszentelte”, majd egy legény háromszor körbefutotta égő fáklyával és azután gyújtotta meg. Nagybodakon szűzlánynak kellett „megszentelnie” a tüzet.

jo08

A tűz átugrására – a múlt század végi szegedi leírás szerint – tréfásan így biztatták a résztvevőket

     Ne félj, pajtás, ugord át,

     nem süti meg a pofád!

     (Kovács J. 1901: 316)

A tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek.

A szokás lényeges része a szerelemvarázslás. A Szent Iván-napi rítusénekekben több párosítószöveg is szerepel. Gyakran igen hosszúak ezek az énekek. Ismert az a szólásunk, „Hosszú, mint a szentiváni ének”. Hosszú lehetett attól is, hogy a falu összes fiataljait összeénekelték.

A Szent Iván-napi tűzgyújtásnak a házasságjósláson, -varázsláson kívül még számos indoka volt.

Almágyon tűzugrálás közben ezt kiáltották: „Kezem lábam ki ne törjön, minden csontom összeforrják.” (MN VII.)

 

The object of the week

June 24th - Midsummer

That day was a perfect occasion for love and marriage enchantment, because that was the shortest night of the year.

jo09

Shirt from Kiskalota (Călăţele, Cluj county)

The shirt belonged to a young man. The very colourful textiles were used by younger people. The blue, yellow and brown colours usually were used by the Romanian people of the region.

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 70 vendég böngészi