Néprajzi Gyűjtemény ünnepi nyitvatartása

 

Kedves Látogatóink! 2018. december 22. péntek, és január 2-a között zárva tartunk. 2019. január 3-án, csütörtökön 9 órától a megszokott rendben várjuk Önöket!

 

kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

December 13 – Luca napja

Luca napja nagyon jelentős volt a magyar néphitben, sok babona kapcsolódott ehhez a naphoz. A néphit kétféle Lucát ismert, a jóságost és a boszorkányost. A hagyomány szerint dologtiltó és különféle jóslásokra alkalmas nap volt. (Magyar Néprajzi Lexikon)

Luca nap alkalmából Kallós Zoltán egyik kedves adatközlőjére, Lőrincz Györgyné Hodorog Lucára emlékezünk (1920-1990). A klézsei csángó asszony, a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Miközben élte a klézsei asszonyok mindennapi életét, nevelte gyermekeit, unokáit, aközben a Moldvát járó néprajzgyűjtők lelkes segítőjévé vált. Ha énekelni, táncolni, tilinkázni hívták az erdélyi táncházakba, szívesen ment. Luca néni azon ritka csángó magyarok közé tartozott, aki nem félt a hatalomtól. Amikor a helyi asszonyokat nem akarták enegedni az egyik televíziós Kalálka fesztiválra, nem hagyta annyiban: összehívta az asszonyokat, mintha a mezőre indulnának, aztán bementek Bákóba, s onnan Csíkszeredába buszoztak. Megtorlásként 8 éven át nem engedték ki a faluból. (Bereczki Ibolya: Indulj el egy úton; Csinta Samu: A lélekmentő; Halász Péter: Lőrinc Györgyné Hodoróg Luca halálára http://www.klezse.ro/Hodorog%20Luca.htm)

Hét tárgyának ezen alkalomból egy képet választottunk, melyen Lőrincz Györgyné Hodorog Lucát láthatjuk tilinkózás közben. Erdélyben és Moldvában a tilinkó és névváltozatai (tilinka, tilink, csilinka, pilinka) az ujjnyílás nélküli furulyatípusokra alkalmazott elnevezések voltak.

HH CD KaZo FoP 00225r

Leltári szám: HH_CD_KaZo_FoP_00225r Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Bővebben...

 

A hét tárgya

December 5. Nemzetközi Önkéntes Nap

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége kezdeményezésére jött létre ez a világnap 1985-ben. Célja, hogy a közvélemény figyelmét az önkéntesen végzett munka társadalmi és gazdasági jelentőségére felhívja. Ez a nap lehetőség az önkénteseknek és fogadószervezeteiknek, hogy erőfeszítéseiket megismertessék a szélesebb közönséggel. Az ilyen tevékenységek jellemzője, hogy szabad akaratból történik, és anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik. Az önkéntes munka lehetőséget nyújt egy közös ügy támogatására és az egyének társadalmi szerepvállalására. Emellett értékként jelenik meg a fogadószervezet életében és a közösségépítés eszköze is lehet. Gyűjteményünk működésében is részt vállaltak már önkénteseket, így ma egy olyan üvegkancsót mutatunk meg, ami az ő segítségükkel került be leltárunkba 2016-ban. (http://www.un.org/en/events/volunteerday/)

1

Leltári szám: 2016.26.84 Lelőhely: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Ez a kék színű üvegkancsó méreteit tekintve kicsi. Magassága 12 centiméter, szélessége pedig 10 centiméter. Szinte egész felületét rücskök borítják. A készítőformának köszönhetően jöttek létre ezek a bütykök, rücskök. Veres László szerint az ilyen kancsók a zempléni és az Erdélyben 1842-től működő feketeerdői üveghuták specialitásaiként tarthatók számon. Szája négyzetesre alakított és körben arany színűre festett. (Veres László: Magyar népi üvegek)

Object of the week

5th December International Volunteer Day

International Volunteer Day (IVD) mandated by the UN General Assembly is held each year on December 5th. It is a unique chance for volunteers and organizations to celebrate their efforts, to share their values, and to promote their work among their communities. Today we present an object which came into our possession thanks to one of our volunteers in 2016. This glass jug is a small one, 12 cm high and 10 cm wide. It is called „rücskös” meaning rough surface. (http://www.un.org/en/events/volunteerday/)

Bővebben...

 

A hét tárgya

Kezdeményezésünk – amelyben minden héten egy újabb múzeumi tárgyunkat mutatjuk be – most érkezett el kétszázadik bejegyzéséhez. 2015. február elején egy medve alakú kerámia dohánytartót mutattunk be elsőként. Most, a kétszázadik alkalomból szintén egy kerámia tárgyat helyezünk a középpontba.

1

Leltári száma: 2015.11.37 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A választott darab egy Tordán készült tányér. A fazekas mesterség a városban feltehetően már az 1600-as évek során jelen lehetett. A ma rendelkezésünkre álló darabok azonban a 19-20. századból származnak, a település fazekasságának virágkorából. Edényeket, cifraedényeket készítettek eladásra, de kályhások is akadtak Tordán. Az általuk felhasznált agyag a város határából származott. A termékek értékesítése a műhelyekben, Torda piacán folyt, valamint más városok vásáraiban is megfordultak. Így lehetettek a kalotaszegi, észek-nyugat erdélyi és mezőségi házak részei is a tordai fazekasok munkái. Díszítésük általában a természetből táplálkozik, növényi motívumok, madár alakok jelennek meg. Az általunk választott tányérra is a növényi díszítés jellemző. Alapszíne fehér, díszítménye kék színnel, írókával készült. Öblében spirálos forma látható, melyet levelek szegélyeznek. Peremén levél és rácsminta fut körbe zöld és kék színben. A fehér alapszín és a kék írókás minta mellett készültek sötét (fekete vagy barna) alapszínnel is termékek Tordán, valamint a díszítő színek között feltűnhetett a sárga, barna és zöld is. Sokan mégis a most bemutatott tányér stílusát tartják a jellegzetes tordai stílusnak. (Suba László: Torda és környéke fazekassága, Suba László: A tordai Fazekas Céh, Fazekas Társulat és a Tompa Testvérek üzeme)

Object of the week

This week we present the 200th object of the week. The first object was presented in 2015 and it was a pottery tobacco bin. Now we show an other object made by a potter. This earthenware plate was prepared in Turda (Torda), Cluj county. Turda had numerous potters with a distinct style characteristic to the city. Their decorations were inspired by nature (birds, plants) and the inscriptions usually were written in blue on white background.

Bővebben...

 

A hét tárgya

November 19 - Árpádházi Szent Erzsébet

Árpádházi Szent Erzsébet II. András magyar király és a merániai Gertrúd lánya volt, akit négy éves korában eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. Erzsébet a magyar szentek sorába tartozik, aki önzetlenségével, a szegények segítésével és a betegek ápolásával bizonyította Isten iránti szeretetét. Miután férje halála után száműzik az udvarból, csatlakozik a ferences harmadrendhez, fonásból és kézimunkából tartja fenn magát, és hátralevő életét a rászorulók megsegítésével tölti. Jelenleg a ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentjeként tiszteljük. Az ő tiszteletére erre a hétre egy olyan terítőt választottunk, amelynek díszítésében csipkét használtak. (Incze Dénes: A szentek élete 11.)

Erdélyben nem volt jellemző a vert csipke készítése, azok a darabok amelyek itt találhatóak, a felföldi szlávoktól került be, ezért is hívják sok helyen tót csipkének (tótosnak). A Felföld szlovákjai nemcsak vászonféle előállításával foglalkoztak háziiparszerűen, hanem ezt maguk is értékesítették és kiterjedt kereskedői tevékenységet folytattak. A felföldi tót csipkeverők, amikor fonalas munkáikat Erdélybe vitték, nemcsak kész terítőket és vég-vásznakat árusítottak, hanem mindenfajta egyéb kézimunkát, csipkét, hímzést is. A tót csipkék legtöbbje valószínűleg nem magán a terítőn került el Erdélybe, hanem attól függetlenül, s itt azután a helyi ízlés szerint, a célnak leginkább megfelelni látszó módon alkalmazták a készülő terítők díszeként. (Palotay Gertrud: Tót csipke, tót hímzés a XVIII. századi Erdélyben)

1

Leltári száma: 2003.17.13 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A képen látható terítő egy ünnepi abrosz, amely Kallós Zoltán édesanyjáé, Kiss Vilmáé volt. Ezt a terítőt Vilma néni kapta, amikor férjhez ment. A tárgy Feketelakról származik, az 1920-as évekből. Kétnyüstös gyapotvászonból készült, három darabból lett összevarrva, amelyek horgolt csipke segítségével kapcsolódnak egymáshoz. A csipkében egymást követő virágfejek rajzolódnak ki. A terítő szélét is csipke díszíti, amely a sarkokban ráncolt.

Bővebben...

 

A hét tárgya

November 15. A Magyar Szorvány Napja

November ezen hetére, 15-re esik a Magyar Szorvány Napja. Ekkor a megszokottnál nagyobb figyelem szegeződik azokra a közösségekre, amelyeknek nincs összefüggő területi kapcsolatuk a tömbmagyarsággal, valamint idegennyelvi környezetben élnek. Ezeket nevezzük szórványnak. Jellemzőjük valamely térbeli keveredettség. A kárpát-medencei etnikai szorványok a korábbi állapotok széttöredezésével, pusztulásával alakultak ki. A magyar lakosság számarányát tekintve Mezőség is a szorványterületek közé sorolandó, így erről a vidékről származó fotót mutatunk be ezen a héten.(Magyar Katolikus Lexikon, Ilyés Zoltán: Szorványkutatás, szorványértelmezés)

HH CD KaZo FoP 01731

Leltári száma: HH_CD_KaZo_FoP_01731 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Ez a fénykép az alsótőki református templomot ábrázolja. Azért is esett erre választásunk, mivel a mezőségi magyarság túlnyomó többsége napjainkban református vallású. A képen látható templom a 15. században épült. A 16. században az evangélikus egyház használatában volt, majd a 17. századtól egészen napjainkig a reformátuséban. Az épület térszerkezete román kori, de számos gótikus jegyet is magánvisel. Különös ismertetőjele a templom előtt elhelyezkedő harangláb, amely a támpillérekhez kapcsolódik. Ezen a fotón látszik a templommal szemközt levő gémes kút, valamint mögötte néhány szalmafedeles ház tetőszerkezete is előbújik. (Kovács Rita Georgina: Archaizálás és haladás – az alsótőki református templom története)

Object of the week

15th November – The Hungarian Diaspora Day

On this day the public pays attention to the Hungarian diaspora, therefore the object of the week is a picture from the Mezőség region where the Hungarians live dispersedly along with the Romanian majority. The photograph shows the reformed church of Alsótők (Tiocu de Jos, Cluj County), a settlement within the Mezőség diaspora region.

 
További cikkeink...

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 60 vendég böngészi