Néprajzi Gyűjtemény ünnepi nyitvatartása

 

Kedves Látogatóink! 2018. december 22. péntek, és január 2-a között zárva tartunk. 2019. január 3-án, csütörtökön 9 órától a megszokott rendben várjuk Önöket!

 

kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

November 19 - Árpádházi Szent Erzsébet

Árpádházi Szent Erzsébet II. András magyar király és a merániai Gertrúd lánya volt, akit négy éves korában eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. Erzsébet a magyar szentek sorába tartozik, aki önzetlenségével, a szegények segítésével és a betegek ápolásával bizonyította Isten iránti szeretetét. Miután férje halála után száműzik az udvarból, csatlakozik a ferences harmadrendhez, fonásból és kézimunkából tartja fenn magát, és hátralevő életét a rászorulók megsegítésével tölti. Jelenleg a ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentjeként tiszteljük. Az ő tiszteletére erre a hétre egy olyan terítőt választottunk, amelynek díszítésében csipkét használtak. (Incze Dénes: A szentek élete 11.)

Erdélyben nem volt jellemző a vert csipke készítése, azok a darabok amelyek itt találhatóak, a felföldi szlávoktól került be, ezért is hívják sok helyen tót csipkének (tótosnak). A Felföld szlovákjai nemcsak vászonféle előállításával foglalkoztak háziiparszerűen, hanem ezt maguk is értékesítették és kiterjedt kereskedői tevékenységet folytattak. A felföldi tót csipkeverők, amikor fonalas munkáikat Erdélybe vitték, nemcsak kész terítőket és vég-vásznakat árusítottak, hanem mindenfajta egyéb kézimunkát, csipkét, hímzést is. A tót csipkék legtöbbje valószínűleg nem magán a terítőn került el Erdélybe, hanem attól függetlenül, s itt azután a helyi ízlés szerint, a célnak leginkább megfelelni látszó módon alkalmazták a készülő terítők díszeként. (Palotay Gertrud: Tót csipke, tót hímzés a XVIII. századi Erdélyben)

1

Leltári száma: 2003.17.13 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A képen látható terítő egy ünnepi abrosz, amely Kallós Zoltán édesanyjáé, Kiss Vilmáé volt. Ezt a terítőt Vilma néni kapta, amikor férjhez ment. A tárgy Feketelakról származik, az 1920-as évekből. Kétnyüstös gyapotvászonból készült, három darabból lett összevarrva, amelyek horgolt csipke segítségével kapcsolódnak egymáshoz. A csipkében egymást követő virágfejek rajzolódnak ki. A terítő szélét is csipke díszíti, amely a sarkokban ráncolt.

Bővebben...

 

A hét tárgya

November 15. A Magyar Szorvány Napja

November ezen hetére, 15-re esik a Magyar Szorvány Napja. Ekkor a megszokottnál nagyobb figyelem szegeződik azokra a közösségekre, amelyeknek nincs összefüggő területi kapcsolatuk a tömbmagyarsággal, valamint idegennyelvi környezetben élnek. Ezeket nevezzük szórványnak. Jellemzőjük valamely térbeli keveredettség. A kárpát-medencei etnikai szorványok a korábbi állapotok széttöredezésével, pusztulásával alakultak ki. A magyar lakosság számarányát tekintve Mezőség is a szorványterületek közé sorolandó, így erről a vidékről származó fotót mutatunk be ezen a héten.(Magyar Katolikus Lexikon, Ilyés Zoltán: Szorványkutatás, szorványértelmezés)

HH CD KaZo FoP 01731

Leltári száma: HH_CD_KaZo_FoP_01731 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Ez a fénykép az alsótőki református templomot ábrázolja. Azért is esett erre választásunk, mivel a mezőségi magyarság túlnyomó többsége napjainkban református vallású. A képen látható templom a 15. században épült. A 16. században az evangélikus egyház használatában volt, majd a 17. századtól egészen napjainkig a reformátuséban. Az épület térszerkezete román kori, de számos gótikus jegyet is magánvisel. Különös ismertetőjele a templom előtt elhelyezkedő harangláb, amely a támpillérekhez kapcsolódik. Ezen a fotón látszik a templommal szemközt levő gémes kút, valamint mögötte néhány szalmafedeles ház tetőszerkezete is előbújik. (Kovács Rita Georgina: Archaizálás és haladás – az alsótőki református templom története)

Object of the week

15th November – The Hungarian Diaspora Day

On this day the public pays attention to the Hungarian diaspora, therefore the object of the week is a picture from the Mezőség region where the Hungarians live dispersedly along with the Romanian majority. The photograph shows the reformed church of Alsótők (Tiocu de Jos, Cluj County), a settlement within the Mezőség diaspora region.

 

férfiének plakat 00q

Online jelentkezési űrlap

 

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 80 vendég böngészi