Néprajzi Gyűjtemény ünnepi nyitvatartása

 

Kedves Látogatóink! 2018. december 22. péntek, és január 2-a között zárva tartunk. 2019. január 3-án, csütörtökön 9 órától a megszokott rendben várjuk Önöket!

 

kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

A hét tárgya

Szilvalekvár főzés – fotó

Szeptemberrel beköszöntött az ősz is, és a mezei munkák lejártával kezdetét veszi a szüret. A gyümölcsök leszedése után a különböző formákban való tartósítás és elraktározás a téli időszakra. Ebből az alkalomból egy olyan fotót választottunk, amelyen egy szilvalekvárt főző nénit láthatunk.

A szilva a Kárpát-medencében honos gyümölcs. A magyarországi és erdélyi városok a 16–17. században aszalványként nagy mennyiségben szállították külföldre, ahol „magyar szilva” néven vált ismeretessé. Feltehető, hogy az első vagy az egyik nagy szállító az erdélyi Beszterce városa volt. A jobb termés érdekében szilvaszedéskor megfenyegetik a szilvafát: „ha jövőre nem teremsz többet, kiváglak!” (MNL)

A szilvalekvárt eredetileg cukor nélkül, nagy mennyiségből, egészen besűrítve rézüstben főzik, hozzá főként besztercei és vörösszilvát használnak. Besűrűsödve, megkeményedve az eredetileg 3–5 üstnyi lekvár befér egy üstbe. Egy ilyen főzet 12–24 óra alatt készül el. Óvatosan tüzelnek alatta és gondosan keverik. Az üstöt földbe ásott gödörkatlanba, sárból-vályogból rakott udvari katlanba, újabban gyári fém üstházba állítják. A keveréshez hosszú nyelű, nagy kerek vagy hosszúkás fejű fakanalakat használnak. A kész lekvárt, szilvaízt közönséges cserépfazekakba, bögrékbe, szilkébe töltik, gyakran beteszik kenyérsütés után a kemencébe is, hogy biztosabban megkeményedjék. Lekötni csak por ellen kell. Legfontosabb szerepe a magyar népterület keleti felének táplálkozásában volt, ahol kukoricapéppel is rendszeresen ették. (MNL)

szilvalekvar

Leltári száma: HH_CD_KaZo_FoP_00586r_tv Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A képen egy idős nénit láthatunk, aki a leírásban is említett hosszú nyelű fakanállal kavargatja az üstben rotyogó lekvárt, amely egy vályogból rakott udvari katlanon van elhelyezve. A kép hátán olvasható néhány adat is, amelyből kiderül, hogy az üstben szilvalekvár készül. A kép Feketelakon készült, és Kis Daniné Kis Róza, Karikásné látható rajta, aki 1892-ben született és Kallós Zoltán nagynénje volt.

Object of the week

Autumn is the time of harvesting and preserving various fruits. Therefore, the object of the week is a photograph from our archive which shows an old lady cooking traditional plum jam. The photograph was taken in Feketelak (Lacu, Cluj County) and shows the 1892 born Kis Daniné Kis Róza, Karikásné, the aunt of Zoltán Kallós.

 

A hét tárgya

Kendő

Augusztus 27. Szent Mónikának, Szent Ágoston édesanyjának emléknapja. Mónikát pogány emberhez adták feleségül. Sokat fáradozott azon, hogy férjét katolikus hitre térítse. Hallgatag türelemmel tűrte férje hűtlenségeit és dühkitöréseit, végül megtérítette férjét, aki halálos ágyán megkeresztelkedett. Úgy él emlékezete, mint aki példás anyai szeretettel nevelte három gyermekét. Mónika a férjes asszonyok és anyák védőszentje.

Ebből az alkalomból a hét tárgya egy moldvai fejkendő, amit azon a vidéken „ruhának” neveznek, és a hagyományos paraszti kultúrában mindig a férjezett nő viseletének elengedhetetlen kiegészítője volt.

A moldvai női viseletben három fejrevaló terjedt el: kerpa, csepesz és fez. Ezek azonban csak a házban maradhattak fedetlenek. Ha a nő elment otthonról, ruhát vagy kendőt borított a fejére. A ruha törölköző nagyságú és -alakú fehér vászonkendő, két szélén piros, vagy vörös csíkokkal. Egyszerűen a kerpára, illetőleg a csepeszre terítik, hogy két vége vállaikat és hátukat takarja. Soha nem kötik meg, csak néhány színesfejű gombostűvel tűzik fejükhöz. (Lükő Gábor: A modvai magyarok hajviselete és fejrevalói)

1

Leltári száma: 2014.02.50 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A hét tárgyának választott moldvai fejkendő (ruha) 173 cm hosszú és Klézséből származik. Téglalap alakú, fehér pamutvászon házi szőttes. Anyagában mintás, barackmagos sávok váltakoznak nagyon vékony szálból, fátyolosan szőtt sávokkal. Két hosszanti végén gyapjú és aranyszállal szőtt minta: zöld, arany, piros, bordó, fekete színekkel. A két végét fonalakból sodrott rojt szegélyezi, aminek a végeire 2-2 apró kék gyöngyszemet fűztek.

Object of the week

August 27 is the day of Saint Monica, the patron saint of the mothers and wives. Therefore, the object of the week is a Moldavian Csángó kerchief from Klézse (Cleja, Bacău County), which was traditionally worn by married women. The kerchief is made of cotton linen, and is decorated whit various colours and tiny blue pearls.

Bővebben...

 

A hét tárgya

Festett láda

Ezen a héten kerül megrendezésre a IX. Kolozsvári Magyar Napok. Ennek keretén belül a Múzeumok Sétányán velünk is találkozhatnak majd. Sok érdekességgel készülünk, például mindenki készíthet magának kis papírból készült festett ládikót, amelyek kifestéséhez majd a kiállításban megtekinthető ládák mintáiról készült képek nyújtanak segítséget. Ebből az alkalomból a hét tárgyaként is egy kis ládát választottunk ki.

A láda viseletek tárolására szolgáló eszköz, amely téglatest alakú, teteje felnyitható. Felépítését tekintve három fajta ládát különböztetünk meg: vályúláda, ácsolt láda és asztalos munkával készült láda, amely fűrészelt, gyalult deszkából készült. A magyar nyelvterületeken eredetileg az asztalos készítésű ládatípussal honosodott meg a láda elnevezés. A királyi udvarban a 13. századból, nemesi otthonokban a 14. század második feléből, parasztházakban a 16. század elejétől mutatható ki. Az eredeti paraszti ládák a 17. századtól maradtak fenn. A láda eredetileg kelengyebútor volt, s ennek megfelelően díszített, főleg festett. Többfelé a kelengyét befogadó nagy láda mellé kis ládika is készült apróságok, ékszerek, fejviseleti darabok tartására.

1

Leltári száma: 2018.04.01 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Az itt látható láda asztalosmunkával készült, méreteit tekintve kisebb, mint az átlagos kelengyés ládák. Festett, téglatest alakú darab, alapszíne sötétkék. A két rövidebb oldalán egy-egy fogantyú található, az elején pedig egy kulcslyuk. Díszítését tekintve, az elülső oldalán két kazettát láthatunk, amely alapszíne piros és rajta pedig kis vázából kiágazó egy-egy virágcsokor, amelynek egy tulipánban teljesedik ki. A kazetták között illetve mindkét kazetta alatt leveles virágos indákat láthatunk. A két oldalon a fogantyút virágkoszorú szegélyezi. A láda tetején is két kazetta látható. Valószínűleg ezek is díszítettek voltak, de a használat során a minta lekopott. A láda belsejében egy 1902-es dátum található, mivel ez nem a láda festésében jelenik meg, nem tekinthető egyértelműen a készítés évének. Mindezek mellett megfigyelhető, hogy a ládában valamikor egy ládafiók volt, amelyet később eltávolítottak.

Object of the week

This week takes place the 9th edition of the Hungarian Cultural Days of Cluj where our Foundation and Collection will be represented as well. Children can play at our tent and make chests out paper. Therefore the object of the week is a decorated wooden chest. The dark blue ground colour has floral ornaments and was made by a carpenter probably around 1902.

Bővebben...

 

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 80 vendég böngészi