Kedves Látogatóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény 2018.10.24 és 2018.11.07 között karbantartási okok miatt ZÁRVA tart!

Megértésüket köszönjük!

 

kormany tamogatas

Vim LOGO

Mol logo

 

kallos logo_01

férfiének plakat 00q

Online jelentkezési űrlap

 

A hét tárgya

Október 26 – Szent Dömötör

Szent Demeter elsősorban a keleti keresztény közösségek, a juhtartó románság igen kedvelt, népszerű szentje, a pásztorok patrónusa, akit harcos szentként is ábrázolnak. Magyarországon a 11. századtól követhetjük nyomon tiszteletét, itt főként a pásztorélet hagyományaiban kapott helyet. Ez a jeles nap a pásztorkalendárium éves rendjét két jelentősebb időszakra tagolta. A nyári periódus április 23-tól (Szent György) egészen október 26-ig tartott, a téli időszak Szent Dömötör napjától a következő év április 23-ig. Éppen ezért Demeter napját juhászújévnek is mondták. Szent Dömötör napja tehát a nyári pásztorévad végét jelőlte, amikor rendszerint újra megszámolták a birkákat, a juhászok pedig elszámoltak a gazdáknak, majd utána mulatságot rendeztek, és hatalmas tüzeket raktak. (Pozsony Ferenc: Erdélyi népszokások; MNL)

Erre a hétre egy ivócsanakot választottunk hét tárgyának, amely fontos szerepet töltött be a pásztorok életében és fontos eleme volt a pásztorművészetnek is. A pásztorművészet a népművészetnek az az ága, amely elsősorban a pásztorkodás szerszámainak és a pásztorélet használati tárgyainak művészi megformálásában nyilvánul meg.

1

Leltári száma: 2015.04.23 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A csanak egy darab fából faragott, különféle formájú és díszítésű, nyeles vagy egyfülű edényke, amellyel az erdőt-mezőt járó ember a forrásból vizet merített. Egyéb elnevezése: ivóbegre, ivókalány, ivócserpák, merítőcsésze, pásztorkanál, vadászkanál. Ez a kis eszköz az utazások nélkülözhetetlen kelléke volt, az emberek övükre vagy tarisznya szíjra függesztve vitték magukkal. A magyarságnál a Dunántúlon és a Felföldön terjedt el, emellett a román, szláv és a szerb népcsoportnál is megtalálható. Mivel ez az eszköz a nap, a szél hatásának állandóan ki volt téve, száraz, és hasadásra nem hajlamos szilvafából, vadkörtefából, galagonyafából, juharfából faragták. (MNL)

Az általunk bemutatott fa ivócsanak sötétbarna színű, szépen faragott darab. Keményfából készült, erősen mélyített kanálforma. A két oldalán faragott rozettát láthatunk. A kis tárgy füle egy karikához hasonló, amely majdnem ugyanakkora, mint maga a csanak, ennek szélén apró farkasfog minta van. A csanak ovális fenekén a tulajdonos nevét is olvashatjuk: VARGA J., valamint a készítés dátumát, amely 1982.

Bővebben...

 

A hét tárgya

Szüret

A szüret a különböző falvakban általában kalákában történt. Egy-egy család szüreteléskor meghívta segíteni a rokonokat és a szomszédokat is. Ezt a segítséget pedig később úgy hálálta meg, hogy ő is elment segíteni a másik családnak. A házigazda mindig vendégül látta a szüretelőket, étellel-itallal kínálta, a munka végeztével pedig a szőlőből, mustból kóstolót vihettek haza. A szüret ideje a hazai szőlősökben általában jeles naphoz kötődött. Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály napkor kezdték a szüretet, Erdélyben Terézia (október 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (október 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás napján. Ezekben a dátumokban a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalata is tükröződik.

A szüret a szőlőtermés összegyűjtésének és feldolgozásának a folyamata. A szedők (lányok, asszonyok), görbe késsel, szőlőollóval vágják el a fürt nyelét, és gyűjtőedénybe teszik. A férfiak a szedők gyűjtőedényéből a szőlőhelyre hordják a termést. A szőlőhely általában szabadon hagyott, gyepes terület a szőlőhegyen. A szüretelőhely a dűlőutak mentén, általában a szőlőhegy aljában volt, ahol a kádakat és szüreti edényeket elhelyezhetik. (MNL)

HH CD KaZo FoP 00206r tv vízjeles

Leltári száma: HH_CD_KaZo_FoP_00206r_tv Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Erre a hétre egy olyan fotót választottunk, amely egy feketelaki szüretelést örökít meg. A kép az 1930-as években készült a Feketelaki Szőlőhegyen. Mint láthatjuk több mint 30 ember vett részt ebben a szüretelésben, idősek, fiatalok és gyerekek egyaránt. Az asszonyok kezében, valamint a fonott kosárban láthatjuk a már leszedett szőlőt, és a férfiak kezében a musttal teli üvegeket, a háttérben pedig a szőlőhegyet.

Object of the week

This time of the year is the vine-harvest season, therefore the object of the week is a photograph from our archive that shows a group of harvesters from Feketelak (Lacu, Cluj County). The photograph was taken in the 1930s.

 

VÁLASZÚTI HÍRMONDÓ

a válaszúti diákok újsága 

final

        

         FŐ TÁMOGATÓINK

 

1227653 

images

 

communitas fuggoleges

 

Soros

 

77

 

dension

 

kormany

 

nefmi

 

Kim

 

ministerul cultelor

 

sigla-consiliul-judetean-cluj

 

nemzeti alapitvany

 

balassi

 

 

 

PARTNEREINK

 

irinyi

 

dorog

 

 

TEKA

 

Face-time Tv

 

160x280px

 


HONLAPCSALÁD


untitled-crops

 

Oldalainkat 66 vendég böngészi