Jelenleg 93 I–IV. osztályos gyermek tanul a Kolozsvár melletti Válaszút szórványkollégiumában. Az intézményt Kallós Zoltán néprajzkutató hozta létre az állam által elvett, majd az 1989-es fordulat után visszakapott családi birtokán.

Az életét a magyar folklór gyűjtésére, megismertetésére feltevő Kallós Zoltán a régi családi kúriában néprajzi múzeumot rendezett be, a kollégium épülete 2007-ben készült el.

A Heti Válasz helyszíni riportban számol be a tavaly év végi romániai népszámlálás miatt különösen aktuális válaszúti oktatási-nevelési munkáról. Az iskolába járó gyerekek döntő többsége szegény sorsú mezőségi, erdőháti településekről érkezik, ahol nem pusztán az anyanyelvi iskola, de a legtöbb közszolgáltatás is hiányzik. A magyar nyelven való oktatás nélkül a gyerekek sorsa bizonyosan az asszimiláció lenne. Így viszont a magyar állami támogatásokból és adományokból fenntartott intézményben nemcsak anyanyelvükön tanulhatnak, de gondos ellátásban részesülnek: a napi ötszöri étkezés, a különórák, az orvosi felügyelet, a lakhely és az iskola közötti ingázás biztosítása alapvető változás a többségében szegény családokból érkező gyerekeknek.

„Volt olyan gyerekünk, aki csodálkozva kérdezte, mi a csuda megy a folyó mellett: hét évesen még nem látott vonatot.  Egy kislányunk pedig a téli szünetről csak annyit tudott mondani, otthon ült a paplan alatt, mert szüleinek nem volt elég tüzelője befűteni” – meséli a Heti Válasznak Balázs-Bécsi Gyöngyi, az iskolát működtető Kallós Zoltán Alapítvány elnöke.

A környéken a szociális helyzet az elmúlt időben romlott, ugyanis múlt év végén bezárt nemcsak Kolozs megye, de egész Románia egyik legfontosabb üzeme, a zsuki Nokia-gyár.

Forrás: www.hetivalasz.hu